ja meg ma karácsonyoltunk a déli épületben, és voltak vicces ajándékok, meg írtam egy dalt Kekéről "ajándékba", ezzel érdekes módon előlépett azzá az emberré, akiről életemben a legtöbb dalt írtam, de ez persze nem valami nagy érdem. és betévedt oda egy mugli is hozzánk, és nem értette, hogy mit csinálunk, és senki, de senki nem szólt be neki érte. lehet, hogy a nálunk is van szíve az embereknek, vagy ez már a karácsony szelleme.

ott valahogy szeretik a dalaimat.